Nagyon korán lefeküdtünk este, hajnal szokásos 3—kor Bubu jelez, kimegyünk, elintézi, amit el kell, vissza fekszem, de nem nagyon tudok aludni, alig várom, hogy hatkor csörögjön az ébresztő.
Reggeli rutin, indulunk 7 után.
Kellemesen emelkedünk, kellemesen sűllyedünk, szinte eseménytelen, nagyon hamar beérünk Cserhátsurányba (fél 10).
Pihengetünk, megkeressük a pecsétet, elindulunk Terény felé, pici aszfalt, majd be a mezőre.
Semmi árnyék, egyre jobban tűz a nap, meredeken emelkedünk, nem is tudtam, hogy ennyi folyadékot is ki lehet izzadni (Rosszabb, mint a Cserehátban, ráadásul Herci nagyon szenved, minden pici bokor alá bemenekül, elég lassan haladunk).
A mező után kicsi erdős rész, alighogy árnyékba érünk, jó 20 perc felfrissülés.
A faluig lejtős rész és mivel csak 16 km volt a mai etap, dél előtt beérünk, megtaláljuk a szállást, 21 gyerek a Pilisi Gyermekotthonból, hat önkéntes kísérő és egy felnőtt férfi a plébánia udvarán.
Szállásadó megérkezik, addig a gyerekek folyamatosan játszanak Herceggel, szegény kutya, azt se tudja merre menjen egy kis pihenésért.
Szerencsére a 13 órás busszal strandra megy a siserehad, végre pihenhetünk egy kicsit.
Majd gyors mosás, kutya szőrének rendbetétele, masszírozás.
Gyorsan eldöntöttem, hogy a boltba nem viszem magammal, hagyom pihenni, nincs ellenére.
Megérkezek, még mindig fekszik a hideg kövön.
Teszek—veszek, a ruha megszáradt, elpakolom, megjön újra a szállásadó néni, elbeszélgetünk, kiderül, naponta háromszor Ő harangozik,merthogy nem automata a templom harangja.
A társaság egyik fele 5 körül érkezik, hogy mire 3/4—ed nyolcra megjön a sok gyerek, főzzenek nekik vacsorát (lecsót), majd este, vacsora után, állítólag sütögetnek a tűznél, így Bubut hagyom pihenni, estére felkészülni a játékra.
Reggel a meleg miatt szintén korai indulást tervezek, kiváncsi leszek, este mikor tudunk lefeküdni, bár szerintem megint kevés alvás lesz a vége.