A tegnap este már csak így ment el, lazulunk.
Fekvés valamikor (nem is néztem az órát), majd reggelig alvás.
Óra előtt ébredek (7:10), kényelmes készülés, indulás, meglátogatjuk a kollégáimat.
Beszélgetünk, majd kapunk egy HATALMAS ADAG ellátmányt.
Nagyon jól esik, súlya is van, valahogy csak megoldjuk.
Keszthelyen a KÉK—re kb 11 előtt érkezünk (plusz 4,5 km), kilogisztikázom a kapott elemózsiát, majd dél előtt elhagyjuk a várost.
Sajnos elhagytuk a balatoni részt.
Hévizig aszfaltozott bicikliút, Bubu szabadon, nagyon boldog, majd rendes aszfaltra váltunk a városban, majd hegynek felfelé, alig várjuk, hogy kiérjünk, amúgy a fürdő, ami mellett elmentünk, nagyon szép.
Pici erdő következik, majd egyszemélyes ösvény, rátérünk egy széles, sóderes útra.
”Okos” szerint a következő pecsétig egy visszafordulás kell a sóderről aszfaltra, úgy döntök, levágjuk, keresztül a mezőn, nem is vészes, pecsétnél pihi (nyertünk majd 1 km—et).
Már csak 2,6 km Rezi, indulunk.
Nem vészes emelkedő, majd lejtő, odaérünk a falu határába.
Egy tábla jelzi a szállásunk (Rezi—dencia), 300 méter kitérővel megérkezünk.
Elfoglaljuk, az előre feladott csomag a faházban, lecuccolunk, pihi.
Lebontom a “karácsonyfát”, kissebb hátizsák elő, majd indulunk a faluba.
Boltban vásárlás, kocsmánál pecsét, majd visszaügetünk a faházunkhoz (1,6 km).
Minden abbamarad, Herci hozza a frizbit.
Hát akkor játék van.
Nagyon sokáig.
Végre kifárad, lazíthatok.
Felhivom az egyik ismerősöm, beszélgetünk, felhívom a párom, majd megjelenik a szállásadó, új rendszert vezettek be, elég körülményes, sokára végzünk az adminisztrációval, eléggé megcsúsztunk időben, de sebaj, holnap pihinap van.
Vacsora Hercinek, fürdés, majd Én is vacsorázok ( a kollégáktól kapott ellátmányt, ami szerencsére nem újra konzerv), lefekvés.
Reggel megint nem órára kelek, a holnap a pihiről szól.