Tegnap este a kollégáktól kapott babgulyás, valamit konzerv sárgaborsófőzelék a vacsora.
9 körül fekvés, óracsörgés előtt ébredek, addig meg se mozdultunk.
Készülünk, 7:10—kor indulás.
Aszfalton nekiindulunk, jó sokat megyünk, majd be a mezőre, nyíl egyenes 4 km emelkedő néllkül, valami pazar.
Olyan szinten el lehet merülni a gondolatokban, hogy észre se veszem és az út végén vagyunk.
Bubu végig szabadon, nagyon boldog, rohangál.
Aszfalt, majd újra erdő, az Ötvösi pecsét az erdőben egy fán van, pihenés, reggeli.
A Szajki—tavakig nincs vízvételi lehetőség, a hátralevő közel 16 km—t 8 deci vízzel kell megoldanunk.
Szerencsére erdőben, egyenes szakaszon haladunk,bírjuk.
Egy esőbeállónál pihi, elgondolkodom, vasárnap lévén furcsa, hogy senkivel nem találkoztunk.
Indulás, szembe egy srác, tovább, majd kb 50 méterre előttünk egy lány egy Border—ral kiabál, te vagy, aki egyben tolja?
A válasz: igen, beszélgetünk, nagyon jól esik, a kutyák addig szaglálódnak, közös fénykép, majd tovább.
200 méter múlva jön velünk szembe két hölgy egy kutyával, ismét szünet, majd indulás.
Beérünk a szálláshoz, a büfénél pihi.
Elfoglaljuk a helyünket, óriási játék ( merthogy van tér), pihenés, lecuccolás után irány a strand, Bubu belemerészkedik a vízbe, hatalmas dicséret.
Vacsorára vettem pizzát (merthogy nincs bolt), amíg elkészül, megfürdök, kikefélem Herci szőrét ( rá is fér fürdés után), majd fürdök, vacsora, lefekvés, mert holnap több, mint 30 km vár Ránk.