Tegnap este vacsi hétkor, majd 9—kor fekvés, “kemény nap elé nézünk” jeligére.
Éjjel nem sokat aludtam, folyamatosan pörgött az agyam, mi lesz ha...
Eszterékkel (Ők voltak a félreértett foglalás) vacsoránál megbeszéltük, Ők hétkor indulnak, Én nyolckor, beérem Őket Nagy—Nyugodónál, majd tovább együtt, mert a buszuk fél 4—kor indul haza.
A fél hatos ébresztő egész jó volt, bár az izmaim már méltatlankodtak egy kicsit.
Hétkor reggeli (Vargányás rántotta, plusz kolbász, sonka.), cucc összepakol, Adrienn (a szállásadó) levisz a kiindulási pontra kocsival, nyolckor START.
50 méter emelkedő a jobbik fajtából, hááát...
Egy kutya a nyitva hagyott kapu miatt mindenképp meg szeretett volna ismerkedni Herci hátsó lábának szilárdságával, de a túrabot nem csak arra jó, hogy segítse a haladást. Igaz, a kutya gazdája nem nézte jó szemmel, de ez van.
Az első km—en a szederindák megnézték az Én bőröm szakitószilárdságát, kinézet: mintha macskafalkával törölköztem volna...., egyszóval DZSINDZSA.
Következő pár km. egész jó, igaz, az előző napok időjárása fakitermeléses játékot játszott, majd egy rövid aszfaltos rész és jött a feketeleves.
Kb. 600 méter alatt szintemelkedés közel, Á, k...va sok, viszont az új motivációs eszköz neve: SZÚNYOG.
Akárhányszor megálltam levegőt venni, mindenáron barátságot szerettek volna kötni velem a rohadékok.
A szúnyogriasztó spray úgy néz ki, nem szereti az izzadt bőrt.
Nagy—Nyugodó előtt beértem Eszteréket, majd a pecsételőpontnál a tegnapi sátras emberkével találkoztunk, bár Ő most se jött tovább Velünk, lement Sátoraljaújhelyre.
Sokadik hiba...: Energiabevitel NEM sportcsoki, ha kevés a vized és nem tudod, mikor pótolható.
A víz fogyóban....
DE szerencsére Nagy—Nyugodó után egy magánháznál a kedves házigazdáknak köszönhetően sikerült orvosolni ezt a problémát is.
Cirkáló—tanyáig majdnem beszélgetés nélküli haladás, mert hát a buszt el kell érni.
Közben kellemes emelkedők, majd ismét elveim feladása, brutál lejtő.
A következő pecsét előtt logisztika, hogy Buksi, (vagy mittudomén hogy hívják) meg ne támadja Hercit és Minket, aminek eredménye: Eszter előre ment Bubuval, Zolival ketten lekenyereztük a pecsétőrt, pecsét OK, gyerünk tovább.
Makkoshotyka határában újabb dzsindzsa, majd búzamező közel 35 fokban.
15:10—re beértünk, így a busz indulása előtt mindenki a helyi kisboltban pótolta a folyadékveszteséget.
A buszmegállóban szemben van a szállásunk, így Vilma néni (a “LEGENDA”) már az udvarból kiabált, hogy: “Tudtam, hogy maga lesz a vendég, mert éreztem a turista szagot”... :) Cuki asszony.
Hát sebaj.
Vacsi után vagyunk, a szálláson egy német turista is van akivel kézzel—lábbal megértettük egymást.
Ő holnap hatkor indul Regécre, Én nyolc körül, úgyhogy van rá esély, hogy találkozunk.
Korai fekvés, fél hatos kelés, mert a mai 22 km—hez képest holnap kb 28 a penzum.
Meglátjuk, egy biztos a minimum 3 liter víz, mert csak István—kútnál lesz legközelebb vizvételi lehetőség a forrásból, ami megközelítőleg 18 km.
