Tegnap,miután mindketten jól bevacsoráztunk, korán le is feküdtünk, Bubu úgy gondolta, az egyszemélyes ágyon ketten is lehet aludni, nem szeretett volna a hideg kőre feküdni.
20 perc múlva eltűnt, “mint szürke szamár a ködben”, fél 2—ig nem is hallottam.
Szokásos egészségügyi séta, visszafekvés, 5:45—kor csörög az óra, egész jól ébredek.
Reggeli rutinba egy picit belerondít a szomszéd kutyája, “ugatáspárbajt “ vívnak Herceggel.
Összerakjuk magunkat, 7 körül indulunk, Romhányig végig aszfalt (kb másfél km), pecsét, indulás, falu végén emelkedő, majd MASSZÍV emelkedő, szuper, járható úttal.
Még este kitaláltam, hogy a Kékesi vadászháznál reggelizek, mert sokat hallottam róla, kiváncsi voltam, de addig az emelkedő után egész meredek lejtő.
Hát tényleg nagyon jó hely.
Majdnem egy óra megállás, közben reggeli, frissítés, nézelődés.
Alsópetényig végig egy völgyben mentünk, lejtős részen, gyorsan haladunk.
Beérve a faluba, pecsét, összefutunk egy párocskával, beszélgetünk, a közkútról kölcsönösen segítünk vizet venni a másiknak, indulás Felsőpetényig.
Végig egyenes szakasz, hol egyszemélyes, hol kétszemélyes ösvényen, nagyon hamar megjárjuk az utat.
Beérve nem találjuk a pecsétet, egy helyi lakostól segítséget kérünk, vissza kell mennünk pár száz métert, pecsét OK, vizünk fogyóban.
Újra a “lakostól” kunyizunk, segít, hozzáteszi, “Igazán kialakíthatnának egy közkutat a falu szélén is”, ugyanis a KÉK nem visz be a faluba.
Kiérve a határba, meredeken emelkedünk, lejtünk, megint emelkedünk, megint lejtünk, igazi hullámvasút, közben egy őznek is ott volt dolga, elszalad, megáll, visszanéz, majd beveti magát a sűrűbe.
Kővetkezik egy egyenes szakasz, , hogy Ősagárd előtt lejtős részre váltsunk.
Beérünk, felhívom a szállásadót, félrenavigál (azt hitte, az ellenkező irányból jövünk), plusz 1 km, sebaj, belefér....
Elfoglaljuk a helyünket, a bolt csak 3—kor nyit, addig megnézem, mennyit jöttünk.
Tegnap este úgy számoltam, hogy a mai csak 19 lesz, ehhez képest 23,3 km lett a vége.
Tényleg nem fogok foglalkozni a távokkal, nincs sok értelme.
Közeledik a három óra, elindulunk, érzem, meg kellett volna fürdenem.
A közértben a hölgy finoman szólva is meghökkent rajtam (a szagomon), de nagyon kedvesen kiszolgált (gondolom, nem Én voltam az első ilyen eset).
A bolt mellett van egy árnyékos rész, fedett kiülővel, lecuccolunk Bubuval, ott van két idős bácsi, nagyon jól elbeszélgetünk, majd mikor kiderül, mit csinálok, megkérdezik, “Hogyan tájékozódom a nagyvilág hireiről?”, elmondom július 15 óta kétszer volt bekapcsolva TV a szálláson, egyszer csak háttérzajként ment, az internetet pedig nem nagyon szoktam böngészni (azt tudom, hogy volt olimpia, de hogy milyen eredmények születtek, nem nagyon).
Ami nekem fontos, az a következő napi időjárás, valamint a szakasz, amit teljesítenem kell.
Teljesen ledöbbentek.
Több mint egy óra múlva megyünk vissza a szállásra.
Van légkondi a szobában, “belövöm” 22 fokra, Herci letelepszik, ki se akar jönni.
Ma este ismét zacskós leves, készétel konzerv a vacsi, megint korai fekvés, reggel legkésőbb fél 7—kor szeretnék indulni, mert nagyon meleget mond az időjárás, ráadásul a Naszály vár Ránk.