Tegnap este hamburgert rendeltem és végre ehettem palacsintát is. (Már hetek óta erre vágytam)
A szobám a lebontott “karácsonyfától” és a száradó cuccoktól úgy nézett ki, mint ahol egy tornádó söpört végig, de úgy voltam vele, majd ma délután elpakolok, mert csak egy laza séta (kb. 10 km) vár Ránk.
Herci egész jól viselte, hogy —mint az erdőben is —egyszemélyes ösvényen közlekedünk, éjszakára megtalálta a helyét a fürdőben.
Éjszakára lehűlt 13 fokra a hőmérséklet, nyitott ablaknál szuper volt.
Ahhoz képest, hogy nem állítottam be ébresztőt, 6 után magamtól ébredtem.
Szokásos reggeli rutin (Bubu egészségügyi séta, kávé, reggeli) után nagyon kényelmesen készültünk el és mivel visszajöttünk a szállásra, kis hátizsákkal (kb.4 kg) fél 10 után indultunk.
Az első 1,7 km masszív emelkedő (már meg se éreztük, bár lehet, hogy a könnyű hátizsák miatt), majd egyenes szakasz, lejtő, emelkedő kombinációja, felértünk Szarvaskő határában egy gyönyörű kilátópontra.
Ráérősen nézelődtünk, lazulás (mintha nem is a napi szakaszt teljesítenénk), majd a faluba iszonyú meredek egyszemélyes lejtő vezetett, szembe folyamatosan jöttek túrázók.
Lefelé elkezdtem agyalni, hogy a csütörtöki Sirok—Kékestető szakaszt hogy lehetne megoldani eső nélkül, merthogy egész napos esőt mond, (mi lenne ha a holnapi Szarvaskő—Sirok szakaszt (21 km) hozzácsapnám a maihoz, ezzel nyernék egy napot, amit csütörtökön pihenéssel tölthetnénk Sástón, amikor esik az eső)néztem a busz menetrendet, hátha vissza tudnék jönni Kékesről busszal Sirokra, majd reggel csak elbuszoznék Sástóra, de a mai etapot csak 2 átszállással és ma este nyolc órai visszaérkezéssel tudtuk volna megoldani, ezért el kellett vetni az ötletet, ha holnap nem akarnék olyan lenni, mint a mosott sz...r.
Sebaj, marad az esős Sirok—Kékestető (legkeményebb) szakasz.
Na, most nézhetjük meg igazán, milyen amikor kimozdítjuk magunkat a komfortzónából.
Beérve Szarvaskőre gyors pecsét, mert a buszindulásig kb. 5 perc volt.
Visszaértünk a szállásra, legalább kényelmesen el tudok pakolni, borotválkozni, stb...
Csörög a telefon, felveszem, kiderül, hogy a pénteki szállásadóm rosszul értette azt a foglalását, amit Mátraszenistván miatt kerestem, visszamondta, konkrétan elkapott a “harci ideg”.
Internet nélkül vagyok, riasztom Alettát, “HELP ME”, közben a “netvadászat” nálam is sikerrel jár, elkezdtem hívogatni a telefonszámokat.
Az első szállásadó nem tud segíteni, de ad egy másik telefonszámot, ahol, hátha...
Itt se járok sikerrel, de itt is kapok egy telefonszámot, hátha.
Ez a kör még egyszer lefut , új telefonszám, felhív, siker a vége, végre megnyugvás,mostmár csak iszok egy sört.
Közben megérkeznek a lakók, gyerekekkel, Hercit ma se kell altatni, játszanak “ezerrel”.
Vacsira zacskós smack leves, konzerv marhapörkölt, korai fekvés, mert reggel a 7:50—es busszal át kell mennem Szarvaskőre és a buszmegálló 25 perc séta, de addig a reggeli rutint is el kell végezni és mivel megint hűlik az idő, estére pulóver is kell a teraszra, így a hátizsák se végleges, szerintem a 6 órai kelés szükséges.